A család története

Bakta és Lórántháza birtokosai

 

Bakta első említését a 13. századból ismerjük. Ekkoriban természetesen még a mai kastély elődje sem állt, ám egy-egy birtok történetének felderítésénél nagyon fontos az alapok ismerete. Az írott források szerint Bakta első birtokosai, vagy inkább részbirtokosai a Kállayak voltak. Lórántháza, amelynek ekkori neve Lywder volt, 1323-ban fordul elő először a forrásokban. Településünk 14. századi nagyobb birtokosai között találjuk a Szabolcs megyéből származott kisnemesi Baktai családot, amelynek tagjai egészen a XVI. század közepéig meghatározó birtokosai voltak Baktának és Lórántházának egyaránt. A család nevéhez fűződik a római katolikus templom építése a XIV. században és annak átépítése az 1510-es években. A XV. és XVI. századból már több adattal is rendelkezünk Bakta és Lórántháza birtokosairól. Így például tudjuk, hogy a Baktai család mellett részbirtokkal rendelkeztek a Vay, a Nyíri és a Kölcsei családok is. Egy 1479-ből fennmaradt forrás bizonyítja, hogy Hunyadi Mátyás királyunk a baktai birtokból a Petneházyfamiliának is részt juttatott. Lórántháza a 15. század első harmadában még a Lórántházi család birtokában volt, de 1433-ban már a Báthori család birtokai közt találjuk. Bakta csak később került a Báthori család ecsedi uradalmához, de nem sokáig maradt ott, ugyanis Báthori István országbíró a Tataycsaládnak ajándékozta 1593-ban. 1630-ban Bakta és Lórántháza II. Ferdinánd királyunk adományaként Szalai Barkóczi László Zemplén megyei alispán birtokába került és egészen a század végéig a családnál maradt. A következő birtokos család házasság révén jutott az említett birtokokhoz, hiszen Barkóczy Krisztina férje, nagykárolyi Károlyi Sándor lett Bakta és Lórántháza új tulajdonosa. Károlyi Sándor kuruc generáliskéntbaktai kastélyában látta vendégül II. Rákóczi Ferenc fejedelmet 1710-ben. Bár 1711-ben házasság útján ismét új birtokosa lett a falunak, amikor hallerkői Haller Gábor elvette Károlyi Sándor lányát, Klárát, annak korai halála miatt gyermekeik felnőtté válásáig még Károlyi birtoknak számított. Klára halála után fia, Sándor, majd annak fia, József birtokolta Baktát. 1783-ban Haller József vásártartási privilégiumot járt ki az uralkodónál baktai birtokának. Az utókor számára nem ismert okból 1791-ben Haller József baktai birtokrészét a kastéllyal együtt bárczai Bárczay Miklósnak adta zálogba, amely zálogból ki nem váltotta, így a birtok új tulajdonosa a Bárczay család lett. 1798-ban baktai birtokrészhez jutott bökönyi Beck Pál mérnök is, aki Bárczay Annát szemelte ki élete párjául és 1804-ben itt vette titokban feleségül, hozományként pedig a Bárczay birtokrésszel a baktai kastélyt is elnyerte. Beck Pál négy leánya közül a legkisebb Paulina Dégenfeld Imre felesége lett, így 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.